Ügynök és ügynök között óriási különbség volt. Leginkább erről tanúskodik Szőnyei Tamás frissen megjelent könyve, ami alatt behajlik az asztal – nemcsak a fizikai tömege, hanem súlyos tartalma miatt is. Nehéz örökségünk a kádári félmúlt.
Gyurcsány Ferenc kedden arra szólította fel az egyházakat, hogy mondjanak le előjogaikról, mindenekelőtt adózási kiváltságaikról, adjanak számot az egykori állambiztonsággal való együttműködésükről, és vizsgálják meg, történtek-e szexuális visszaélések a berkeiken belül.
Ha Kövér ugyanúgy érvel, mint az 1.0-ás szocik, ha szerinte az egész csak "értelmiségi belügy" meg "gumicsont", ha tehát az ügyben abszolúte érintetlen Boross és Medgyessy kartársakkal ért egyet, akkor a baj nagyobb, mint gondolnánk. És nem elsősorban Kövérrel.
Schiffer Andrásnak az állambiztonsági múlt feltárásáról szóló javaslatát elkaszálva a Fidesz pontosan azt tette, amit 1994 óta megszakítás nélkül (többnyire az MSZP-vel karöltve) művelt: mentette mindazt, ami az ÁVH közvetlen utódszervének állományából és kapcsolati hálójából menthető és saját, közvetlen céljaira felhasználható.
Mekkora figyelemmel kísérte egy kisváros mindennapi életét az állambiztonság 1990 előtt? Erre is választ ad az a kutatás, amit – eleddig példátlan módon – Hódmezővásárhely képviselő-testülete publikált a napokban.
Ma is tovább élnek a régi struktúrák, a nemzetbiztonság mai módszerei nem sokban különböznek a Kádár-, a Rákosi- és a Horthy-korszak metódusaitól, de még a Velencei Köztársaság is környezettanulmányokkal kezdte az ügynökök beszervezését – hangzott el az OSA Archívum szerdai sajtóbeszélgetésén.
A magyar városok közül Hódmezővásárhelyen készült el elsőként az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közötti helyi tevékenységét bemutató tanulmány - jelentette be Lázár János polgármester csütörtökön.
Kurucz János szerkesztőségünknek írt levelében kifejti: csak formális kapcsolata volt az állambiztonsági szervekkel. Nyugodt a lelkiismerete, nem volt besúgó. Nem igaz - állítja - , hogy titkos megbízottként közreműködött volna Nagy Imre újratemetése és az SZDSZ megfigyelése körüli állambiztonsági akciókban. Kémelhárító karrierje egy nagy nulla, a belső elhárításhoz való átkerülése pedig nagyon kusza ügy. Az alábbiakban levelét teljes terjedelmében közöljük.
Mint derült égből villámcsapás, az 56-os intézet csütörtökön, késő este honlapjára váratlanul feltett egy új listát az állambiztonsági szolgálat tagjairól: 181 fedőnévből 110-et nevesített, néhányuk munkadossziéjának anyagát a hvg.hu is ismertette. Akkora volt az érdeklődés, hogy pénteken lehetetlen volt rámenni az intézet honlapjára, szervere lefagyott. Rainer M. Jánost, az 56-os intézet főigazgatóját kérdeztük, miért most hozták nyilvánosságra a névsort, és mi várható a jövőben?
Az alábbiakban négy közismert, egykoron az állambiztonság által beszervezett személy életútjába nyújtunk bepillantást az '56-os intézet nyilvánosságra hozott munkadossziéi alapján. Valamennyien „hazafias alapon” vállalták a hálózati munkát az összes velejáró „feladattal” – talán Bárándy György az egyetlen, akinél ezt dossziéja alapján nem mondják ki expressis verbis. Pénz? Befolyás? Bosszú?
Bárándy György, Droppa György, Kurucz János, Nógrádi György, Olajos Csaba, Spánn Gábor, Tőke Péter, Vörös Vince. Valamennyien az állambiztonsági szolgálatnak dolgoztak. Az 1956-os Intézet internetes oldalán nyilvánosságra hozta a titkos hálózta tagjait, 181 fedőnévből 110-et azonosított. Feladatuk volt a rend biztosítása Nagy Imre temetésén.
Ügynökként jelentett a Tenkes kapitánya sorozatírója - állt a HVG március 24-iki számának Szőnyei Tamással készült interjújában. Egy lapunkhoz érkezett olvasói levél szerint ezzel még a stábban sem volt egyedül. A levelet alább olvashatják.
A Fidesz kulturális bizottságának vezetője az LMP ügynökjavaslatának fideszes leszavazását követően frakcióüléseken bírálta a párt vezetését, amiért "nem hajlandó szembenézni a múlttal". Az m1 Az Este című műsorának szerdai adásában már úgy fogalmazott, hogy a párt egységes és elkötelezett abban, hogy a múltat megnyugtató módon le kell zárni.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség ma döntött arról, hogy mit kezd az iratnyilvánosság ügyével – természetesen semmit nem kezdett, egy újabb bizottság felállításán kívül. Pedig ennek a többségnek módjában, illetve hatalmában állt volna minden más politikai erőtől függetlenül is úgy döntenie, hogy zöld fényt ad végre a nyilvánosságpárti törekvéseknek, de az eddigi tapasztalataink ismeretében nincs abban semmi meglepő, hogy másképp döntöttek.
Az LMP politikai vitanapot kezdeményez az állambiztonsági múlt feltárása ügyében - jelentette be Schiffer András, az ellenzéki párt politikusa keddi sajtótájékoztatóján.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondásának indoklásáról ír az Economist blogja, összefüggésbe hozva az általa leírtakat, valamint az állambiztonsági iratok publikálásának Fidesz általi megakadályozását a Móricz Zsigmond által a Rokonokban leírt urambátyám világgal.
Irodalmi monográfiájához gyűjtött anyagot, „mellesleg” népi ellenzékiek elleni állambiztonsági akciókban segédkezett Nagy Péter irodalomtörténész, későbbi UNESCO-nagykövetünk.
A romániai rendszerváltó forradalom több hőséről is azt derítette ki a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS), hogy korábban együttműködött a Ceausescu-rendszer titkosszolgálatával - véli tudni a Romania Libera.
Miközben egyre hosszabb a pártállami besúgók listája – és az ezekre érkező tagadások sora –, kevés tudható az egykori tartótisztek „új életéről”.
Ítélethirdetés nélkül zárult szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a hat órán át tartó büntetőper, melyet Kiss László alkotmánybíró magánvádas eljárás keretében indított Ungváry Krisztián történész ellen. Kiss rágalmazásért és becsületsértésért szeretné Ungváryt elkaszáltatni, annak az Élet és Irodalomban, illetve Tabajdi Gáborral közösen írt „Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990” című könyvében megjelent, Kissre nézve kellemetlen állításai miatt. Ítélethirdetés június 29-én várható.
